Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.11.22. Kalocsai K.E. - Kiskunfélegyházi Ö.F.

 Megvan a negyedik is...

 

 

Nehéz mérkőzésen diadalmaskodtunk

 

 
Valóban nehéz mérkőzésre is számítottunk a péntek estét megelőzően, hiszen az a pár év alatt, amit a megyei bajnokságban eltöltöttünk eleddig, elegendő volt arra, hogy ellenfeleink csapatszerkezetét és játékát megismerjük. Tudtuk, hogy a félegyháziak masszívak, jó kezű dobokkal rendelkeznek és a győzelem érdekében bármire képesek... tényleg bármire...
A most is szép számmal kilátogató törzsközönségünk az első negyedben sajnos ismét a Rémálom a Martinovics utcában című film következő epizódját láthatta, hiszen sem támadásban, sem védekezésben nem álltunk a helyzet magaslatán. Mondhatni mind a kettőben tudásunk alatt teljesítettünk, de úgy rendesen. Azt hiszem erről a negyedről mindent elmond, hogy a vége 10-15 a vendégeknek.
Talán az álomból a második etap elején sem sikerült minket felráznia edzőnknek, de a szurkolók hangos dobolása sem ébresztett minket rá arra, hogy ennek így rossz vége lesz, ha mind közép-távoli tempókból, mind pedig palánk alatti igen könnyű kosarakból gyűjtheti pontjait az ellenfél. Sajnálatosan azonban a 2. negyed 4. percében egy nagyon csúnya jelenet zajlott le, amikor is Kézi egy lepattanóért küzdött az ellenfél legmagasabb játékosával, aki nemes egyszerűséggel egyszer csak torkon könyökölte szándékosan már földre érkezés után pár másodperccel!!! Érthető volt csapattársunk heves reakciója viszonzásként, csak sajnos ezzel elveszítettük őt, valamint természetesen a másik oldalon is kiállították a centert. Ez a jelenet valóban nem sportpályára illő és értetlenül állunk az előtt is, hogy a félegyházi játékos mit akart ezzel a "kis" incidensével elérni. Inkább a pályán kellett volna mutatnia valamit, de ha már ott nem ment, akkor következett ez az alattomos támadás. Tényleg kár volt érte... De ahogy mondani szokás minden rosszban van valami jó is, nekünk talán képletesen szintén pont ez a pofon kellett ahhoz, hogy végre elkezdjünk játszani. A negyed vége így már nekünk állt (19-11).
A szünet  után szépen lassan, de annál biztosabban kezdett összeállni a játékunk. Végre láthatott a közönségünk gyors indításokat, szép passzokat, parádés hárompontosokat és utolsó másodpercben dobott kosarat is. Az állás ekkor 45-37 volt már a javunkra.
 

A végső hajrában sikerült azonban még egy lapáttal rátennünk. Váltottunk védekezésben, ami elég sok erőt kivett belőlünk, de legalább szép labdaszerzéseket produkáltunk, amiből ha nem is első szándékból, de másodikból vagy akár büntetőkből pontokat tudtunk szerezni. Ez olyannyira jól sikerült, hogy egy 13-0 rohanást tudtunk produkálni 4 perc alatt. Ennek köszönhetően alakult ki a mérkőzés legnagyobb különbsége is, amikor már 24 ponttal is vezettünk. A félegyháziak még küzdöttek a végén a minél kisebb különbség kialakításában, de végül ezt a távolságot csak 19 pontra tudták lefaragni mi pedig be tudtunk cserélni ezáltal pár fiatalt így a mérkőzés végén.

A végeredmény magért beszél 67-48. Lehetett volna ez persze jóval több is, de sajnos nekünk is vannak rossz napjaink és ez egy ilyen mérkőzés volt. Nem nagyon akart összejönni az előre begyakorolt játékunk, illetve a mérkőzés parázs hangulata miatt is elveszítettük két meghatározó emberünket( Juhász Ármin barátunkat a bírók a 3. negyed elején 5 faulttal kipontozták, ami szintén érzékeny veszteség volt számunkra), de így is sikerült nyernünk. Azt mondom erre, mindig ez a 19 pont legyen a legnagyobb gondunk... Így tovább KKE!

Negyedenkénti eredmények

 

1. negyed 10 15
2. negyed 19 11
3. negyed 16 11
4. negyed 22 11
  67 48

Pontok

Lakatos Péter 19
Vörös Balázs 13
Tóth Bence 13
András Norbert 11
Schmidt Rajmund 7
Juhász Ármin 2
Katus Zoltán 2
Csamangó Csaba -
Jakab Döme -
Kollár Dénes -
Kanczler Ferenc -